Kozmetikai emulziós készítmények 2/2

Az olajkeverék 3:1 arányú dipropil-étert tartalmaz. A hidrofil emulgeálószer kókusz-glükozid (C8-14 APG) és nátrium-lauret-szulfát (SLES) 5:3 arányú keveréke. Ez az erősen habzó anionos felületaktív anyag keverék számos testtisztító készítmény alapja. A hidrofób társemulgeálószer a gliceril-oleát. (GMO). A víztartalom változatlan, 60%.

Az olajmentes és társemulgeáló rendszertől kezdve a 40%-os C8-14 APG/SLES keverék vízben hatszögletű folyadékkristályt képez. A felületaktív paszta nagyon viszkózus, és nem pumpálható 25 ℃-on.

A C8-14 APG/SLES keveréknek csak egy kis részét helyettesítik hidrofób társfelületaktív GMO-val, hogy réteges fázist hozzunk létre, amelynek közepes viszkozitása 23000 mPa·s 1s-1 sebességnél. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a nagy viszkozitású felületaktív paszta szivattyúzható felületaktív anyag koncentrátummá válik.

A megnövekedett GMO-tartalom ellenére a lamellás fázis érintetlen marad. A viszkozitás azonban jelentősen megnövekszik, és a folyékony gél esetében eléri azt a szintet, amely még a hatszögletű fázisnál is magasabb. A GMO sarokban a GMO és a víz keveréke szilárd köbös gélt képez. Amikor olajat adunk hozzá, fordított hatszögletű folyadék képződik, amelynek belső fázisa a víz. A felületaktív anyagokban gazdag hatszögletű folyadékkristályok és a lamellás folyadékkristályok jelentősen különböznek az olaj hozzáadására adott reakcióiban. Míg a hatszögletű folyadékkristály csak nagyon kis mennyiségű olajat tud felvenni, a lamellás fázis területe messze az olajsarok felé nyúlik. A lamellás folyadékkristály olajfelvevő képessége egyértelműen növekszik a GMO-tartalom növekedésével.

Mikroemulziók csak alacsony GMO-tartalmú rendszerekben képződnek. Az alacsony viszkozitású o/w mikroemulziók területe az APG/SLES saroktól a felületaktív anyag/olaj tengely mentén egészen 14%-os olajtartalomig terjed. a mikroemulzió 24% felületaktív anyagot, 4% koemulgeálószert és 12% olajat tartalmaz, ami egy olajtartalmú felületaktív anyag koncentrátum, amelynek viszkozitása 1 S-1 nyomáson 1600 mPa·s.

A lamelláris területet egy második mikroemulzió követi. Ez a mikroemulzió egy olajban gazdag gél, amelynek viszkozitása 20 000 mPa·s 1 S nyomáson^-1(12% felületaktív anyagok, 8% koemulgeálószer, 20% olajok) és újrazsírosító habfürdőként is alkalmas. A C8-14 APG/SLES keverék segít a tisztító tulajdonságokban és a habzásban, míg az olajos keverék bőrápoló kiegészítőként működik. A mikroemulzió keverő hatásának eléréséhez az olajat fel kell engedni, azaz a mikroemulziót használat közben eltörik.Az öblítés során a megfelelő összetevőket tartalmazó mikroemulziót sok vízzel hígítják, amitől olaj szabadul fel és a bőr kiegészítőjeként működik.

Összefoglalva, az alkil-glikozidokat megfelelő társ-emulgeálószerekkel és olajkeverékekkel kombinálva mikroemulziókat állíthatunk elő. Átlátszóság, magas hőmérsékleti stabilitás, nagy tárolási stabilitás és nagy oldhatóság jellemzi.

A viszonylag hosszú alkilláncú (16-22 szénatomos) alkil-poliglikozidok olaj/víz emulgeálószerként még kifejezettebbek. A zsíralkoholt vagy gliceril-sztearátot koemulgeálóként és konzisztencia-szabályozóként tartalmazó hagyományos emulziókban a hosszú szénláncú alkil-poliglikozidok jobb stabilitást mutatnak, mint a fent leírt közepes szénláncú C12-14 APG. Technikailag a 16-18 szénatomos zsíralkohol közvetlen glikozidációja 16-18 szénatomos alkil-poliglikozid és cetearil-alkohol keverékét eredményezi, amelyből a cetearil-alkoholt nem lehet teljesen lepárolni a szokásos technikákkal a szín- és szagromlás elkerülése érdekében. A maradék cetearil-alkoholt társ-emulgeálószerként felhasználva a 20-60% C6/18 alkil-poliglikozidot tartalmazó önemulgeáló o/w bázisok a gyakorlatban a legalkalmasabbak teljes egészében növényi alapanyagú kozmetikai krémek és lotionok készítésére. A viszkozitás könnyen beállítható az alkil-poliglikozid/cetearil-alkohol vegyület mennyiségével, és kiváló stabilitás figyelhető meg még erősen poláris bőrpuhító szerek, például trigliceridek esetén is.