Határfelületi tulajdonságok Alkil-poliglikozid-származékok.

Az alkil-poliglikozid származékok határfelületi tulajdonságainak jellemzésére felületi feszültség/koncentráció görbéket vettünk fel, és ezekből határoztuk meg a kritikus micellakoncentrációkat (cmc), valamint a cmc feletti platófelületi feszültségértékeket. További paraméterként a határfelületi feszültséget vizsgáltuk két modellanyaggal: az oktil-dodekanollal és a dekánnal szemben. Az ezekből a görbékből kapott cmc értékek a 8. ábrán láthatók. A megfelelő adatok egy C-re₁₂ alkil-monoglikozid és a_{C 12/14}Összehasonlításképpen az alkil-poliglikozidot tartalmazza. Látható, hogy az alkil-poliglikozid-glicerin-éterek és -karbonátok cmc-értékei magasabbak, mint a hasonló lánchosszúságú alkil-poliglikozidok, míg a monobutil-éterek cmc-értékei valamivel alacsonyabbak, mint az alkil-poliglikozidoké.

A határfelületi feszültségméréseket Kri.iss spinning drop tenziométerrel végeztük. A gyakorlati körülmények szimulálására a méréseket kemény vízben (270 ppm Ca :Mg= 5: ll 0,15 g/l felületaktív anyag koncentrációnál és SO-n) végeztük. A 9. ábra a C határfelületi feszültségének összehasonlítását mutatja.₁₂alkil-poliglikozid-származékok oktil-dodekanollal szemben. A C₁₂a mono[1]butil-éter rendelkezik a legnagyobb határfelületi feszültséggel, és így a legalacsonyabb határfelületi aktivitással, míg a C₁₂A monoglicerin-éter lényegében a C szintjén van₁₂polibutil-éter. A C₁₂Összehasonlításképpen az alkil-poliglikozid az utolsó két említett alkil-poliglikozid-származék szintjén van. Összességében az oktil-dodekanollal szembeni határfelületi feszültségértékek viszonylag magasak. Ez azt jelenti, hogy a gyakorlati alkalmazásokhoz fontos annak biztosítása, hogy a felhasznált felületaktív keverékek szinergikus hatást fejtsenek ki a poláris olajokkal szemben.

A habvizsgálat eredménye a 10. ábrán látható. Különböző alkil-poliglikozid-monoglicerin-éterek és -monokarbonátok habzási viselkedését a C-vel összehasonlítva mértük.₁₂alkil-poliglikozid két vízkeménységi értékhez zsíros talaj hiányában. A méréseket a DIN 53 902 szabvány szerint végeztük₁₀és C₁₂Az alkil-poliglikozid-monoglicerin-éterek nagyobb habtérfogatot hoztak létre, mint a C₁₂alkil-poliglikozid. A hab stabilitása lényegesen nagyobb a C esetében₁₂monoglicerin-éter, mint a C esetében₁₀ származéka 16°dH-nál. A C₁₄Az alkil-poliglikozid-monoglicerin-éter nem hasonlítható össze a C-vel₁₀és C₁₂ származékai habzóképességében és összességében rosszabb arányban, mint a C₁₂alkil-poliglikozid. A 8 és 12 n hosszúságú alkilláncú monokarbonátokat nagyon kis habtérfogat jellemzi, amint az egy hidrofób alkil-poliglikozid-származéktól elvárható.